Környezettudatosság, megújuló energai kategória bejegyzései

Környezettudatosság, megújuló energai

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés és hatásai

Az egyik legégetőbb problémája az emberiségnek jelenleg a globális felmelegedés, mely már nem csak az ezzel foglalkozó kutatókat és természetvédőket foglalkoztatja, ha nem mindennapos tevékenységünkben magunknak is foglalkoznunk kell.
A felmérések szerint ez a folyamat már csak akkor lehetne visszafordítható, ha leállítanák az összes káros anyagot kibocsátó gyárat. A gyárak nagy mértékben szennyezik a levegőt, hozzájárulva a globális felmelegedéshez.

Egy tanulmány szerint 2050- re a jelenleginél kb. ezerrel kevesebb állat- és növényfaj él majd a Földön. Azok a fajok számítanak veszélyeztetettnek, amelyek nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az új éghajlati körülményekhez.

Okai

A legfontosabb ok maga az ember. Szinte természetes, hogy mindenhova autóval járunk. A benzinnel működő autók rengeteg káros anyagot juttatnak a környezetbe.
Emellett a világon óriási mennyiségben használunk fosszilis eredetű energiahordozókat. Emiatt a levegőben megnövekszik az üvegházhatású gázok mennyisége. Ez is hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Hatásai

1. Szélsőséges éghajlat
Tudósok becslései szerint az elkövetkezendő 50-100 évben akár 5- 6 Celsius- fokkal is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.

Általában jellemző lesz a szélsőséges időjárásban:
•    gyakori aszályok
•    árvizek
•    rendkívüli csapadékok és hóviharok
•    hurrikánok
•    szökőárak
•    földcsuszamlások
•    korábban termékeny területek sivataggá válhatnak

2. Kipusztulásra ítélt fajok
A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A felmelegedés miatt fokozatosan olvadni kezdenek a Föld déli és északi pólusán található vastag jégsapkák. Sok sarkvidéki állat természetes élettere ez a hely, itt tudják fenntartani magukat. Ha beszűkül a ragadozók vadászterülete, kevesebb zsákmányt tudnak elejteni, így kevesebb zsírréteget tudnak felhalmozni az ínségesebb időkre. Ez rövidesen a pusztulásukhoz vezet.

3. Lakhatatlan területek
Nem csak az állatvilágot, hanem az embert is komoly veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása miatt emelkedik a tengervíz szintje, így a szárazföldi területek víz alá kerülhetnek. Tudósok szerint Hollandia teljesen víz alá kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a globális felmelegedés.

4. A tengerek savasodása
A felmelegedés a vizeket is érinti. Ha a tengerek és óceánok felmelegednek, megváltozik a kémhatásuk, az pedig kihat a bennük élő állatokra és növényekre. Nem tudják kiválasztani a vázuk számára szükséges meszet a megváltozott összetételű vízből, így ők is a kipusztulásszélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó állatok, például több halfaj és a fókák is.

 

Környezettudatosság, megújuló energai

Biomassza

14 hozzászólás

Magas energiatartalmú (cukrot, olajos magvakat tartalmazó) növényekből állítható elő a biomassza. Továbbá háztartási, földművelési és erdészeti hulladékból.

Ez kiválóan alkalmas fűtésre, villamos energia termelésére, bioüzemanyagok előállítására. Nagy előnye, hogy fosszilis energiahordozók helyettesítésére használható. Ezáltal pedig csökkenteni lehet, a kőolaj és földgáz okozta környezetszennyezés mértékét, ráadásul ezek az anyagok gyorsan újratermelődnek, nem úgy, mint az évezredek során keletkező fosszilis energiahordozók. Magyarországnak jó adottságai vannak energianövények termesztéséhez.
Bioenergiát elő lehet állítani:

 

  • 1. szilárd biomasszából pl: égetés, gázosítás

  • 2. szerves hulladékból erjesztés segítségével biogáz nyerhető

    A bioüzemanyagokat is biomasszából állítják elő, amely mezőgazdasági termelésű haszonnövényekből keletkezik.

    Ezeknek 2 nagy fajtája van: a biodízel és a bioetanol. A biodízelt repcéből vagy napraforgóból esetleg más magas olajtartalmú haszonnövényből állítják elő. Míg az etanolt inkább cukorrépából, gyümölcsök, gabonák cukorerjesztésével nyerik.

    Ismertek még ún. másodikgenerációs bioüzemanyagok, ezeknél még kifinomultabb technológia szükséges, melyet kémiai reakciók segítségével valósítanak meg.

    Brikett

    A brikett a faipari és mezőgazdasági munkák során keletkező hulladékból készül. Kisebb térfogatra tömörítik, mely jó hőértékkel rendelkezik és alkalmas fűtőanyagnak kazánban. A keletkező hulladék gazdaságosabban szállítható a kisebb térfogat miatt.
    Nagy előnye a brikettálásnak, hogy egy brikettprés megvásárlásával, a brikettálás folyamata könnyen megvalósítható.
    A brikettálás alacsony nedvességtartalmú lignin és cellulóz tartalmú anyagok tömörítését jelenti. Asztalosipari hulladék éppúgy hasznosítható, mint a mezőgazdasági, például szalma, napraforgóhéj valamint forgács és fűrészpor.

    brikett

    Pellet

    A pellet sokkal kisebb méretű, mint a brikett, és a gyártása is nehezebben kivitelezhető, mivel több gépre van szükség az előállítás során. A pellet a brikettnél lényegesen magasabb áron értékesíthető, mivel a felhasználása sokkal kényelmesebb, mert a pellet fűtés adagolórendszerrel ellátott kazánnal teljesen automatizáltan képes működni.

    pelett

 

Környezettudatosság, megújuló energai

Vízenergia

18 hozzászólás
Már az ókorban, is alkalmazták vízkerekek, vízimalmok formájában. Öntözésre, ivóvíz ellátásra, gabona őrlésére valamint kovácsműhelyekben hasznosították a vízkerekek forgási energiáját. A vízfolyások tavak mechanikai energiakészletét alakítják át villamos energiává. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. Fontos megjegyezni, hogy ott érdemes vízierőművet létesíteni ahol nagy esésű folyók találhatóak, mert itt sokkal nagyobb a hasznosítható energia mértéke.
víz

Környezettudatosság, megújuló energai

Szélenergia

15 hozzászólás

A legjobban fejlődő megújuló energiaforrások között tartjuk számon. 1995 és 2005 között évente átlagosan 32%-kal növekedett a szélenergia kapacitás. A szélturbina forgatható lapátjai segítségével fogja be a szelet, a forgótengelyben összegyűlik az energia, majd villamos energiává alakul. Jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára, ráadásul 2004-től a legolcsóbb megújulók között tartják számon. Szélenergia termelésben 2007-ig Németország volt a világelső, ám 2008-ra USA vette át a vezető szerepet. Rendkívüli mértékben szaporodott az elmúlt évben az Egyesült Államokban és Kínában a szélerőművek száma. Németország visszaszorult a 2. helyre majd Spanyolország következik és Kína a negyedik. Viszont az arányokat alapul véve továbbra is Dánia vezet, ebben az országban ugyanis a teljes energiaellátásnak mintegy 20%-át, fedezi a szél. Gyakori példa szélturbinák telepítésénél, hogy a tengerparttól távol a tengerben létesítenek szélerőmű telepeket, kihasználva a nagyobb szelet, ami a nyílt vízen van, illetve nem foglal el értékes szárazföldi területeket.

szélerőmű

Környezettudatosság, megújuló energai

Napenergia

16 hozzászólás

A köztudatban a legelterjedtebb megújuló energiaforrások között tartjuk számon.
3 leggyakoribb hasznosítási módszere ismert:

1. A Nap hőenergiáját gyűjti össze napkollektor segítségével. Elsősorban melegvíz előállítására és fűtés rásegítésére használják. A napkollektor a hőenergiát a benne keringő folyadék segítségével eljuttatja a melegvíztárolóba a hőt.

napkollektor

2. Napelemek (PV cellák v. fotovoltaikus) segítségével villamos-energiát termelnek. Közvetlenül alakítja át a fényt, ezzel a módszerrel megfelelő mennyiségű napelem használatával egy teljes háztartás energia ellátását fedezni lehet.

napelem

3. A Nap erejének koncentrálásával, fókuszálásával állítanak elő villamos-energiát. Ezt többféle technológiával lehet elérni:

  • Naptányér/motor rendszerekkel
  • Parabolikus napkollektorok segítségével
  • Toronyerőművekkel (több ezer tükör segítségével)
    A napenergiáját, hasznosító toronyerőművet építettek Sevilla mellett 2007-ben, amelyet EU kutatási keretprogram segítségével finanszíroztak. A naperőmű a PS10 nevet kapta és 624 mozgatható tükör segítségével termel áramot és 115 méter magas. Ez képes 100000 ember energia szükségletét kielégíteni.
    sevilla

 

Környezettudatosság, megújuló energai

Geotermikus energia

16 hozzászólás

A geotermikus energia a Föld kőzetlemezeinek természetes mozgásából származó energia. A geotermikus – kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, de azzal ellentétben nem szakaszosan érkező, hanem folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt sem szennyezi.

Földünk geotermikus energiáját, már évszázadokkal ezelőtt is hasznosították az emberek. Száraz, gőz és folyékony formában is előfordulhat. Például vízmelegítésre és fürdésrehasznosíthatjuk. Valamint villamos energia, termelésre vagy fűtésre alkalmas. Európában hőszivattyú segítségével próbálják felhasználni a geotermikus energiát. Hazánk rendkívül jó helyzetben van, a geotermikus energia lehetőségeit illetően. Kihasználása azonban közel sem megfelelő mértékű.